Talán azt érzik meg rajtam, hogy minden csak valami helyett kell nekem, valami helyett, amit belőlük - ha máshogy nem, hát így - ki akarok facsarni, közösséget, szeretetet, elfogadást, talán ezt érzik meg az emberek? (Vagy legalább is a nekem leginkább (akár csak potenciálisan) fontosak)
Talán minden hobbim, talán minden érdeklődésem, talán minden csak eszköz, hogy elhitessem magammal, és másokkal is, hogy olyan vagyok, amilyen ki tudja miért érzem úgy, hogy lennem kellene?
...és hogy kurvára olyan lennék, ha nem lenne ez a francos vágy, hogy azzá lehessek, hogy pont ez gátol meg
...és hogy téged, ha más nem, ha mást nem egyedül téged őszintén szerettelek, ha más az idő amiatt, amióta teszem
olyan, olyan nagyon
- miért érzem így?
