mostanában időnként érthetetlen boldogság tör rám. elég egy csöves bácsi kedves szavai, kézcsók a szájtól, az ujjaimat fogó kézzel, melyektől irtózva, aztán egy mosoly egy ellenőrre, akinek furcsa, foltos arca van, és valahogy érzi - mit érezhet mégis?, vajon mit látott bennem, hogy mit látok benne?
...és boldog vagyok, és madarat lehetne, és nem is ettől talán, de ezek után mégis,
és talán csak a három napja nem nagyon alvás tette..
és úgy érzed, örömödben táncolnál a sínek közé, de persze mégsem, de átérzed kicsit a Millio Dolláros Hotel TomTomjának helyzetét, aki vidáman integetve a tetőről jól nekiszaladva, hogy örömödben hagyni ott az életet azt nem, azt sosem tennéd, ahogy talán senki, de a rossz dolgok miatt bár, de olyankor, amikor éppen jó, és elégedetten tudsz a mostban lenni, de talán pont azért örülve neki annyira, mert sejted, hogy ez nem lesz így, ahogy a múltban sem akár hasonlóan egyáltalán..
...és emberek, és jó percek, és egyre kevesebb, vagy legalább is éppen kevesebb frusztráció, több elismerés, vagy pozitív reakció, megnyílás, talán.. és, nem is tudom, és érzések, csak jól meg nem határozhatók, de mégis kötődések? morzsányik, ha vagy talán nem is igazán létezők, de ettől függetlenül emberekhez; .. s helyzetekhez, persze, de mégis, és...
...és
és szárazság, és nem is tudom - vagy ezt csak a net csinálja? részben tuti, hogy a net csinálja, és a neten keresztül folyó dolgokkal kapcsolatos elvárásaim, és az elvárásoknak megfeleli akarás és a erre való mégis képtelenség érzése..; csak a valóság van! ls most van, legalább is kicsit, és néha, és akkor nem is olyan rosszul (szeretem ezt a hajat, valahogy több önbizalmat ad.. nem is tudom.., hogy rövid? hogy festett, sötét? nem is tudom..)
ő sem kellene, nem jobban, mint a most, ami száraz, és az lenne vele is, mert nincsenek ő - k, vagyis olyan személyek, akikkel az idegenség nem opció; (nem ilyen személy nem létezik, jhajj)
[milyen smiley??????]
---
annyira ... furcsa... miért van az, hogy egyszer csak megjelennek, és besűrűsödnek a múltad egyes - mondjuk jelentősebb személyei - de egy héten belül - és közben egyes újakkal is kialakul vagy átmenetileg alakul vagy csak jó kicsit valami kapcsolat vagy legalább is kapcsolódás, jól ellevés féle - ez is jobban működik, de mitől bukkannak fel hirtelen múltban releváns személyek maguktól, és mondom: nem 1-1 alkalomra --> besűrűsödve! nem értem...
hogy lehet?
B és T és J és?
miért kéne, hogy jelentősége legyen?
a legújabb elvem vagymim :D szerinte mondjuk mindig azt kapja az ember - vagy legalább is kapcsolatokban, legtöbbször! nem a sorsra értem, hanem a viszonylatokra, amire szüksége van. nem teljesen persze, de mégis: amit kiprovokál (ha nem is mindig, jó, de valamilyen szinten majdnem mindig)
vajon most olyan korszakomat élem, amikor ezeknek a személyeknek a felbukkanása, megjelenése épp szükséges, vagy legalább is valamiért igényem, vagy.. nem értem...
véletlen? belemagyarázás?
:)
